B. Braun Avitum Hungary Zrt.
 
Kezdőlap > Szolgáltatások > Vesebeteg diéta

Vesebeteg diéta

A megfelelő táplálékbevitelre már a kezelés megkezdése előtt is oda kell figyelni. A vese pusztulása miatt a dialízisen kívüli időben az anyagcsere megfelelő működéséért mindenki maga felelős, amit a megfelelő étrend tud csak elősegíteni.

  • A vesebetegek diétája:

  • A dialíziskezelések mellett azért van szükség dialízisdiétára is, mert a dialízis a vese pusztulása miatt kieső működéseknek csak töredékét tudja pótolni, azt is csak a hét 12-15 órájában. A fennmaradó időben az anyagcsere a dializált betegtől, helyes diétájától függ. A dialízisdiéta előírásainak célja, hogy Ön a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot elfogyassza, de szervezetében fölös só és folyadék, kálium és foszfor ne halmozódjon fel.

    A dialízisdiéta minden esetben személyre szabott. Kialakítását a havonta végzett laborvizsgálatok, valamint a kezelések közötti testsúlynövekedés határozza meg. A diéta helyes betartásával szabályozható a szervezetben a fölös só, kálium, foszfor és folyadék is.
    A dializált, valamint vesebeteg emberek számára a fehérjék fogyasztása kiemelten fontos, ugyanis a szövetek felépítésének újraképzésében, illetve a fertőzésekkel szemben játszanak nagy szerepet.

A tápanyagbevitelről

Fehérje:
A fehérjék biztosítják a szövetek megújulását, fenntartását, illetve a fertőzések kivédését. Szerves részét képezik a testnedveknek, így a vérnek is. A dializált betegeknek a dialízis előtti időszakhoz képest több, normális mennyiségű fehérjét kell fogyasztaniuk. A dietetikus, vagy a tápláltsággal foglalkozó dialízisápoló pontosan ki is tudja számítani az Önnek szükséges napi fehérjemennyiséget.

Kalcium:
A kalcium fontos ásványi anyag, mely a foszforral együtt a csontrendszer egyik alapanyaga. A káliummal együtt az egészséges izomműködéshez elengedhetetlen. A kalciumot nagyobb mennyiségben tartalmazó ételek általában foszforban is gazdagok, ezért a kellő mennyiségű kalciumot tartalmazó étrend esetén gyakran foszfátkötő gyógyszerek alkalmazására van szükség. A veseeredetű csontbetegség (ásványi anyagcserezavar) megelőzése érdekében a két ásványi anyag forgalma között egyensúlyt kell tartani. Ebben segíthet Önnek az orvos által javasolt speciális D-vitamin-készítmény is.

Nátrium (só):
A só ételeink természetes összetevője, melyeket gyakran további sózással (konyhasóval) ízesítünk. Mindig ellenőrizze a vásárolt ételek sótartalmát a „rejtett” sófogyasztás elkerülése érdekében. A nátrium részt vesz a vízháztartás szabályozásában, így bevitelének visszaszorítása, főleg az étkezési só bevitelének csökkentése segít a folyadékfelszaporodás kivédésében.

Kálium:
A kálium ásványi anyag, amely az ideg– és izomműködést segíti, az eddigiekhez hasonlóan, étkezések során kerül a szervezetbe. Az izmok, főleg a szívizom működésében játszik kulcsfontosságú szerepet. Túl magas (hiperkalémia) vagy túl alacsony (hipokalémia) káliumszint a fenti szervek működését befolyásolhatja. Veseműködés csökkenése esetén mérsékelni kell a magas káliumtartalmú ételek fogyasztását. A kálium vérszintje a dialíziskezelések alkalmával rendszeresen kontrollálható. A megfelelő mennyiségű káliumot tartalmazó diéta összeállításában a dietetikus vagy a táplálkozásért felelős ápoló segítségét kérheti.

Foszfát:
A foszfát minden élelmiszerben megtalálható, az egészséges csontok felépítéséhez szükséges ásványi anyag. A szervezetnek csak a bevitt mennyiség egy részére van szüksége, a felesleg ürítéséről a vesék gondoskodnak. Veseelégtelenségben a táplálékkal bevitt foszfor ürítése csökken, így csak a bevitt mennyiség csökkentésével tarthatjuk fenn a kálcium-foszfor egyensúlyt. Ha ez nem elegendő, akkor foszfátkötő gyógyszereket is alkalmazhatunk.

  • A folyadékbevitel korlátozása:

  • A folyadékbevitel korlátozására azért van szükség, mert a vesék - károsodásuk révén - egyik alapvető feladatukat, a szervezet folyadékegyensúlyát képtelenek fenntartani.
    Az Ön által biztonságosan elfogyasztható napi folyadékmennyiséget a napi vizelettel, a légzéssel/verejtékkel/széklettel történő vesztés, illetve a dialízissel egy kezelés alatt veszély nélkül eltávolítható folyadékmennyiség együttes értéke alapján, egyénileg határozható meg. A folyadékbevitel a téli illetve a nyári hónapokban változhat. De mindig ügyelni kell a kellő mennyiségre.

    Veseelégtelenségben a bevitt folyadék csak részben távozik, a maradék folyadék a szervezetben felhalmozódik, ami a kezelések között 1,5-2,5 kg-os súlytöbbletet is jelenthet alkalmanként. A szervezetben felhalmozódott folyadékmennyiséget a dialíziskezelés során eltávolítják a szervezetből, de ennek korlátai vannak. Ezért fontos betartani az előírt folyadékbevitel mennyiségét, mert a kezelés során a túlsúly 4%-nál nagyobb mennyiségű folyadékok eltávolítása a szervezetből vérnyomásbeli problémákat okozhat.